ZPetes: Napról - napra
RSSPosts tagged with "Eni"
Enivel a Wombats hostelben.
Eni dolgozni indul reggel 8 óra 40-kor. 15 perccel később, 55-kor indulok el én, mindketten kilenc órakor érünk be. A hó szakad, a biciklim várja a tavaszt, 5 nap múlva pedig már vége a mindennapi 8.55-ös indulásnak.
Eni új olvasó sarkunkban. Az Ikeában vettünk egy kényelmes széket, azóta ki sem lehet könyörögni belőle.
Eni a világ legjobb kabátjában. Nem engedtem neki, hogy levegye érkezés után amíg meg nem örökítettem.
Enivel az Egyetem téren ünnepeljük sikeres munkahelyi tárgyalásomat amely javadalmazásomat illette.
Péntek este a Kazinczy utcai El Rapidoban.
Az egyik kedvenc helyünkké vált Cserpes tejivóban Enivel, még augusztus végén.
Július végén Soulban megismert barátaink látogattak meg minket Budapesten. Thomas, Astrid, Harun és Veronika lelkesen biciklizte velünk körbe a várost.
Fent a hétvégén készült kedvenc fotóm látható, helyszín a Gellért-hegy.
A hónapok óta tartó hajtás közepette igazi felüdülés ha sikerül sort kerítenünk beülni egy étterembe elölteni két nyugodt órát egymással. Itt éppen a Náncsi Néniben eszünk.
Életem első üzleti útja Zamárdiba vezetett. Végül sajnos kedvezőtlen kimenetelű döntés született, de nem sokáig szomorkodtunk. Később komppal keltünk át Tihanyba ahol az apátság melletti cukrászdában töltöttünk el egy órát majd a Balaton északi partján indultunk hazafelé.
Vasárnap délután kilátogattunk a Wampra.
A ruha vásárlás mindig nyűg nekem. Ki nem állhatom, hogy próbálgatni kell, levetkőzni, felöltözni, variálni, gondolkodni, mérlegelni, boltról boltra járni. Most sikerült két darabot venni, de ezzel még nem úsztam meg a dolgot az idei nyárra…
Amióta Eninek okostelefonos lett mindent lefényképez. Régóta szerettem volna, hogy rendszeresen fotózzon, most végre minden nap megnézhetem, hogy merre járt, mit látott. Ügyes.
Az idei sajtófotó nem volt olyan erős, mint az előző években, a kísérőkiállítás viszont nagyon betalált. Öröm volt újra látni Korniss képeit, akinek fotós tanfolyamon tartott előadása mélyen megmaradt bennem. A Páneurópai piknik egyik kedvenc témám, Osztapenko kapitány ledöntésének láttán pedig a hideg is kirázott.
Ma az Ikeában ebédeltünk, néha szeretjük, mert kockázatmentesen lehet közepesen gyenge ételeket enni. Emlékszem arra, amikor először ettem ott, tizenöt voltam, Márk vitt el az addigra neki már törzshelyévé vált helyre. Régen volt.
About ZPetes: Napról - napra
